Egymásnak eshetnek Magyarország leggazdagabb városának képviselői: kritikus a helyzet

Május 28-án, szerdán ismét összeül a Fővárosi Közgyűlés. Az első éves ciklusuk végéhez közeledve kijelenthető, hogy a főváros életében nem történt semmilyen érdemi előrelépés, és többek szerint az önkormányzat jogszerű működésével is komoly problémák vannak.

Karácsony Gergely újrázó balliberális főpolgármester és Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójának tandeme, illetve új ellenzéke pártpolitikai csatateret teremtett a fővárosban. Érdemi, szakpolitikai döntések pedig alig születnek Budapesten. Ez magyarázhatja,

2020 óta ijesztgetett ezzel az akkor még a közgyűlési többségét is maga mögött tudó városvezető. Azóta politikai bunkósbotként, tárgyalópozícióként használta a csődhelyzetet.

Aki közelebbről is követte Budapest elmúlt hat évét, láthatta, hogy ha kellett, cégvezetők prémiumára, közpénzszivattyúk fenntartására, bizottságokra, tanácsadók tucatjaira, érzékenyítő programokra és országos politikai kampányokra mindig akadt forrás. Ezúttal más a helyzet.

Csupán hab a tortán, hogy a rendkívüli jogosítványaihoz mai napig ragaszkodó főpolgármester a legutolsó pillanatban vált meg a főváros egyik legfontosabb cégének, a BKV vezetőjétől, Bolla Tibortól, miután már nem lehetett tovább titkolni a vállalat számlázási botrányát.

Tizenöt évvel a Demszky-korszak után megint csőd fenyegeti Budapestet

A szerdai közgyűlésnek minden bizonnyal a csődközeli helyzet adja majd az alaphangot. Előfordulhat, hogy ezúttal már sem a faktorálás, sem egy újabb hitelfelvétel nem segíthet.

Hét eleji sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely közölte, kritikus ponthoz érkezett a Fővárosi Önkormányzat működése, ezért rendkívüli intézkedéseket hoznak. Úgy fogalmazott, „öt évvel ezelőtt egy kést kaptunk a hátunkba a magyar kormánytól. Amióta én vezetem Budapestet, azóta folyamatosan olyan kormányzati döntések születnek, amelyek a város kivéreztetését célozzák”. Majd azzal folytatta,

A városvezető szerint a legsúlyosabb kormányzati intézkedés a szolidaritási hozzájárulás bevezetése volt, amelynek összege az elmúlt években tizenkétszeresére emelkedett. Ezt az adófajtát a tehetősebb önkormányzatok fizetik a rászorulóbbak támogatására; az igazságosság mértékéről viták folynak, de tény, hogy a Fővárosi Önkormányzat rendszerint magasabb iparűzési adóbevételre számíthat.

Majd ismertette a rendkívüli intézkedéseiket: a Fővárosi Önkormányzat azonnali jogvédelmi kérvényt nyújt be a bíróságnak. Az iparűzési adó őszi befizetéséig azt kérik, hogy az államkincstár ne inkasszálhasson. A főpolgármester kiemelte, 51 milliárd forint és a város működőképessége a tét, bíznak a bíróság „bölcsességében”, korábban megkapták a jogvédelmet. Hozzátette, amennyiben a bíróság elutasítja a jogvédelmet, szerdán újabb 12 milliárd forintot emelnek le a város számlájáról, ami azt jelentené, hogy az év hátralévő részében gyakorlatilag nem tudnák finanszírozni a közszolgáltatásokat.

Karácsony bejelentette, összehívja a fővárosi munkavállalókat képviselő szakszervezeteket, hogy közösen mérjék fel, egy elutasító bírósági döntés milyen mértékben veszélyeztetné a közszolgáltatásokat és a fővárosi munkahelyeket. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezetését pedig egy vészforgatókönyv kidolgozására kérte.

Hat évbe sem tellett, hogy Karácsony alatt eltűnjön a főváros tartaléka

Szentkirályi Alexandra (Fidesz-KDNP) a következőképpen reagált a városvezető sajtótájékoztatójára: Karácsony és a TISZA Párt egy év alatt csődbe vitte az ország leggazdagabb önkormányzatát, és a budapestiek joggal várják el a főpolgármestertől és a TISZA Párttól, hogy ha vállalták a város vezetését, akkor tegyenek meg mindent, hogy a város működőképessé váljon.

A kormánypártok frakcióvezetője emlékeztetett, a balliberális városvezetés több mint 200 milliárd forintos tartalékkal vette át Budapest kulcsait Tarlós István jobboldali polgármestertől, és hogy hova tűntek ezek a források, arra a mai napig nincs épkézláb magyarázatuk. Később jelezte, 

Példaként említette, hogy a városvezetés elkötelezte magát Rákosrendező megvétele mellett, amely közel 50 milliárd forintos kiadás, és amelynek az előlegét már be is fizették.

BKV-botrány: Karácsony, Vitézy, Magyar paktuma vezetett Bolla lemondásáig

Terítékre kerülhet több fővárosi tulajdonú gazdasági társaság, így például a BKV Zrt. éves beszámolójának jóváhagyása.

Csakhogy minap kirobbant a BKV számlázási botránya: Bolla Tibor pedig tudott választ adni arra a kérdésre, hogy miért nyaralt és bulizott együtt rendszeresen a vállalatot milliárdokkal megkárosító bűnszervezet fejével. Karácsony Gergely némi hezitálás után menesztette állásából a BKV vezérigazgatóját.

A Bolla-ügy időzítése egyébiránt több mint érdekes: tavaly decemberben a büdzsétervezet azért tudott átmenni már elsőre az igencsak fragmentált közgyűlésen, mert a főpolgármester alkut kötött a Magyar Péterrel és Vitézy Dáviddal.

A megállapodás része volt a TISZA Párt, valamint a Podmaniczky Mozgalom által sürgetett szervezeti és működési szabályzat (szmsz) módosítása, aminek értelmében az önkormányzati cégekkel kapcsolatos személyi kérdésekben mostantól a Főváros Közgyűlés, és nem a városvezető dönt egyszemélyben.

Következett a fővárosi cégvezetői pályázatok kiírása, azonban hamar kiderült, hogy a beérkező anyagok egyfelől szakmailag hasznavehetetlenek, másrészt a sokat kritizált, jelenlegi cégvezetők is újra indulnak, ezáltal borítékolható, hogy kik lehetnek a végső befutók: a régiek, mint például Bolla Tibor.

Ekkor nyújtották be a kormánypártok azt a javaslatot, hogy hívjanak vissza minden fővárosi cégvezetőt, és egy új, átlátható pályázat kiírását kezdeményezték, hogy elejét vegyék a háttéralkuknak. Előtte az összes budapesti céget átakarták világítani független könyvvizsgálókkal. Előterjesztéseiket nem támogatták a közgyűlésben.

Majd jött a 444 tényfeltáró írása, ami után leghangosabban a TISZA és a Podmaniczky frakciója követelte a BKV-vezérigazgató leváltását.

Május 26-án végül a közlekedési szakbizottság megtárgyalta a BKV tavalyi évről szóló beszámolóját, és támogató szavazat nélkül elutasította azt. „Nem gondolta tehát senki úgy, még a Karácsonyt támogató frakciók se, hogy igen szavazattal kéne biztosítani a BKV-t arról, hogy a gazdálkodás szintjén minden a legnagyobb rendben van a cégnél. Pedig főpolgármester pontosan ezt állítja” – írta közösségi oldalán a bizottsági elnöke, Vitézy. A kormánypártok pedig ismét benyújtják azt a javaslatukat, amely alapján visszahívnák a cégvezetőket.

– fogalmazott Facebook-bejegyzésében Szentkirályi Alexandra.

További javaslatok a napirenden:

• Fővárosi tulajdonosi társaságok pénzügyi átvilágítása: Szepesfalvy Anna, Havasi Zoltán, Lehoczki Ádám és Böjthe Péter kormánypárti képviselők közös indítványa a teljes portfólió áttekintésére.
• Karácsony Gergely több ponton terjeszt elő személyi döntéseket, többek között intézményvezetők (mások mellett a Fővárosi Állat- és Növénykert intézményvezetői pozíciójára Sós Endrét jelöli – a szerk.) megbízását, felügyelőbizottsági tagok új mandátumát, illetőleg a városi közintézmények vezetésével kapcsolatos előzetes jóváhagyásokat 
• Városmajor megújításáról szóló együttműködési megállapodás: előterjesztők Karácsony Gergely és Kovács Gergely.
• „Mozgás receptre” program: együttműködés a Magyar Életmód Orvostani Társasággal a lakosság egészségmegőrzéséért.
• A 2024. évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló és a maradvány jóváhagyása.
• Szociális, víziközmű- és közműrendszer fejlesztési tervek, köztük a 2025–2039 közötti víziközmű-fejlesztési terv elfogadása.
• Radó Dezső Terv felülvizsgálata, Margit híd kőkeresztjének helyreállítása és Gyerekbarát Budapest – Iskola utca program.
• Budapest versenyképességi stratégiájának megalkotása; új drogellenes stratégia; kerületi közparkok és II. János Pál pápa tér fejlesztése.

Nyitókép forrása: Kovács Tamás